Nem is igazi sövény, hanem egy kerítésre telepedett loncfészek. A behajló ágak elvették a fény egy részét az ágyásoktól és egyáltalán, olyan elhagyott, gondozatlan benyomást keltett. Nem mertem egyből megkopaszítani a belső oldalt, és azt sem szeretném, ha majd az illatos virágokat csak a mezőn sétálók élvezhetnék, én meg jól nem. Úgyhogy hagytam egy kis sapkát a kerítésen.

Előtte

Utána - sajnos a kép nem adja vissza eléggé a különbséget.

De most gond nélkül észreveszem az ágyásban fejlődő lilaságokat.

Eddig csak paradicsom, paprika, némi eper termett nálunk és néhány fűszernövény. De ennek vége! Néhány ncm erejéig valóságos zöldség-oázisunk lesz! Mert Kristóf csatlakozott a Vesd bele magad! - programhoz.

Kerttervezéskor beláttam, hogy a klasszikus téglalap a guszta kis sorokkal a mi kertünkből hiányozni fog. Kicsike ugyanis, és jobban kellett a játszótér és a tűzrakóhely, mint a Föld. Na de az ember gyereke még azt is elintézi, hogy hogyan férjen el egy kis retek, csemegekukorica és borsó is azon a talpalatnyi helyen. Sárgarépa is lesz, meg hagyma, szóval a szokásos paradicsommal egybevéve ez már tényleg hagyományos veteményeskert kb. nyolc helyen. A téglalap tehát csíkokra szabva, mind bevetve. Mind ugyanúgy.

1. Terület belocsolása

2.Kapálás, gyomkiszedés, talajjavítás (műtrágya/komposzt), barázdák kialakítása

3. Magvetés

4. Magok óvatos elfedése palántafölddel

5. Szabad föld híjján ládában befejezés :)

Merthogy Apu György, így tegnap tevékenykedtem picit a jobb közérzetéért. A pici kertben is van dolog tavasszal ugyebár. Szerintem semmi látványos, még mindig minden zöld, a színes virágok felbukkanása későbbre várható, de legalább a gondoskodás már látszik. 

A legfontosabbat persze nem fotóztam. Az ilyen pici területek gyepszellőztetését ugyanis csak vasvillával lehet megoldani, gép be sem fér. És szépen illusztráltam is a kívánatos távolságot, mélységet Apunak, hogy majd eszerint megcsinálja, de valahogy nem került elő a fotóapparát

Az én vasvillám széles "karmokkal" bír, nehezebb a dolog ezzel, mint egy tűszerű ágakkal rendelkező szerszámmal. Kb. 20 cm-enként beszúrtam 3 cm-nyire, picit megforgattam (tényleg picit!), és mentem tovább.

A gyepre aztán mehet a pétisó, és a beöntözés.

Ültetgettünk is. A veteményesbe koktél-paradicsom, és eper került, a kancsóból idén Balkony Aranya ömlik majd ki. :) Hagymákat még teszek majd le, de a tűző napon tegnap eddig jutottunk.

Az összképet illtően ilyen volt a kiindulás:

After:

Megint before:

Itt tényleg nem látványos a változás:

No de majd lesz itt is virágözön, visszakapcsolás később.

Mert volt az is. De permetezve még mindig nem. Jajj.

Szabálytalan meg azért volt a metszés, mert már kipattant jó néhány rügy. De remélem azért az a 10 szem cseresznye ami szokott megint lesz :) és talán egynél több körte is. :D

Így néztek ki metszés előtt:

Volt szakfelügyelő:

Metszésre két nappal a cseresznye:

Picit felgyorsult most a Természet... Most akkor még permetezzek?!

Jól el vagyok maradva a történtek dokumentálásával. Igaz, rettenetes aktivitást idén kevésbé én, inkább a családtagjaim mutattak az első kerti munkákat illetően, míg én a rendezői székből dirigáltam. Oka van, bár szerencsére nem lettem tök roki vagy ilyesmi, szóval minden rendben, és saját magam is végrehajtottam pl. rendkívül szakszerűtlen metszést. De erről majd máskor.

Ahogy a március végi hó elolvadt, kb. kettőt pislogtunk és beköszöntött a nyár. Elmaradt - tuti nem érdeklődés hiányában - egy csomó tavaszi hétvége, amikor szépen beosztva lehetett volna metszeni, ágyást tisztázni, talajt javítani, permetezni, fűvel foglalkozni, stb. A turbó tempó meg nem mindig jön össze, naná, hogy a legalkalmasabb hétvégén programdömping volt, így szabályosan lopott két órákban kellett mindent megoldani. Így aztán a teljes család kellett rendkívül nagy kertünk beindításához. Ma a füvezésről mesélek. :)

A szép napsütéses idő a kese gyepet azonnal klorofillbombázta, és az ember talán hajlamos azt hinni, nem is kell itt akkor semmit csinálni, pedig de. Bármilyen kevsegtető lett volna azonnal nyugágyat bontani és strandolni a gyepen, le kellett zongorázni a tavaszi protokollt. Első éves gyepnél a szellőztetés nem olyan kritikus, bár Apunál is szurkálunk majd azért, de a későbbiekben muszájos dolog.

Így kölcsönöztünk egy gépet, amivel az idén sem barátkoztam meg, most nem Edit, a szomszédasszonyom, hanem maga a férjem volt a szakmunkás e téren. Na de nem oda Buda! Először picit lenyírtuk a gyepet és megcsodáltuk, milyen jól néz ki (áprilishoz képest).

Aztán végigmentünk rajta a gyepszellőztetővel és megcsodáltuk, hogyan lett iszonyatosan kinéző mindössze fél óra alatt.

Nem kell megijedni!!! Ez így teljesen normális. A késes gépek ilyan barázdákat hagynak. Kopár lesz, és nem hiszed el, hogy te most jót tettél. És pár nap múlva már nem is látszanak, csak addig szörnyű, de fokozatosan javul a látvány. Íme a munkaerőm. :)

Nálunk vakondháló van, és ha valaki emiatt félne késes gépet kölcsönözni, ne tegye! A karmolós gépnek nem is igazán látom értelmét, az inkább csak a felszínen kapar, ez az igazi. A kések kiállása egyébéként állítható.

Utána újabb nyírás, bár ez gyűjtős gép volt, és mehetett a szezon első locsolása. Egy-két napon belül felszórtuk pétisóval, és most pl. sokkal zöldebb, mint a szomszéd kertje. :D