A mohával való dekorálás nem újkeletű találmány. Különösen tavasszal találkozom vele. A napokban nem kertimádók, hanem kézművesek számoltak be arról, hogyan is készítették el a tavaszi alsztalközepet mohástól (és páfrányostól :)), és azt sem én találtam ki, hogy kaspóban is jól mutat, én legutóbb ÉVI-nél láttam. De ő tényleg "csak" dekorált, hiszen volt egy minihagymás cserepe, és egy épp akkora kaspója. De nekem...

A rendkívül ízléses celofán eltávolítását követően fogtam a krokit és a kaspót, és a kavicságyáshoz siettem (durván   egy méter az oszloptól :)). Majd vissza, így:

És akkor felszerelkeztem a kis ásólapátommal, és felkerestem a mohát személyesen. Először egyedül...

Így ni! A moha tehát nemcsak szép, de hasznos növény :D!

Be is került a gyerekek cipősszekrényére, Apu lemetszett fagyalágai mellé. Ezekre szoktunk évszak-díszítést csinálni, kukáztuk a mini-álarcokat, indul a madárkagyártás!!! De ugye mi mindenre jó a metszés is?! :)

Azért nekem is volt itthon minikaspóm is, de ez már csak a bibibííí-rovat. :)

Egyfelől mintha Hófehérke erdejébe tévedtem volna, olyan meseszerű látványt nyújtott a hóvirágtenger. Régóta készültem ide, sok fotót láttam róla, de a képek nem adják vissza az élményt!!! Másfelől nagyon is magyar a hely, kevés információs táblával, elhanyagolt részekkel, kiaknázatlan lehetőségekkel. Én most jártam itt először, tehát nem tudom hogy mutat máskor, de most valóban csak a hóvirágok miatt tartom érdemesnek a látogatást.

Sokan is voltak, a bejárattól mindkét irányban az út mentén rengeteg autó parkolt. Megközelítve az arborétumot, már az útról látszik a pompás szőnyeg, amit közelről látni igazi élmény volt! Hétvégére érdemes beütemezni, infók ITT.

Vigyázat, rengeteg kép jön!

Kis kakukktojás :)

És ami a hóvirágon túl van még, az sem csúnya na. De a gondoskodás hiányzik. Írtam a schönbrunni labirintusról, nem tudom, emlékeztek-e. Nem így nézett ki... :(

Jó kirándulást kívánnak a Hóvirág-tündérek!

dr. Alban.. mekkora sláger volt az az Africa-szám...

Szóval én azt reklamálnám, hogy ha ilyen szépen búcsúzott a február (csütörtökön meleg napsütésben dolgoztam odabent és dörzsöltem a tenyerem, milyen jó lesz ma leltározni...), akkor miért jöttek ordítani a farkasok épp ma?! Mindenesetre kisétáltam körülnézni, hogy is kezdem a szezont. A séta szó a kert méretéhez nem illő, mondhatni közröhej, de nagyokat szippantottam a tavasz-illatból, és körbementem háromszor. Akkor az már séta, nem? :)

Csak most kezdek kiszokni. Tavaly ugyanis megfogadtam, hogy remek kísérlet volt a megvetéses beültetés, de sztem soha többet. Vagy legalábbis nem idén. Illetve de, egy titkos tervem azért van...

Odakint láttam pattanni kész rügyeket, friss zöld mohát, kibújó hagymásokat, teljes pompájában virágzó varázsmogyorót, burjánzó babérbokrot, alakuló magyal-sarkot, visszavágásra váró fűfélét és egy erősen megkárosodott gyepet. Nagyjából ennyit. Ja, meg két odarendetlenkedő macskát. :)

Nagyon rég írtam, egész télen alig. Ezt magyarázza persze az is, hogy késő ősztől inkább dekorálni, nézegetni, tervezgetni lehet a kertet, nem pedig művelni. De tavaly ez nem okozott gondot, sok ötletem volt, terveim, igyekeztem minden módon megőrizni a növényekkel, kerttel való kapcsolatot a leghidegebb napokon is.

Magyarázza az is, hogy szerencsére egyre több munkám van, amihez szintén kapcsolódik egy blog, és emiatt időm sem volt annyi a kertre gondolni, mint tavaly.

De magyarázza más is. Az oldalam hosszú időn keresztül megosztott hirdetéses blog volt, ami az előszobája az indexen történő megjelenésnek (oldalhasábban). Ez egyfelől májhízlaló esemény tud lenni, még akkor is, ha egy robot választ ki, és nem egy igazi mókus tartja érdemesnek az írásokat a nagyobb közönség elé tárni, másfelől látogatottságot remél tőle a bloggerina, ami szintén nem egy elítélendő gondolat. Ha valaki veszi a fáradtságot, és a tapasztalatainak megosztásáért akár csak tíz percet is eltölt minden nap a gép előtt, annak jólesik ha ajánlják, kommunikálnak vele, népszerűvé válik azáltal, hogy sok más embernek spórol meg felesleges szívásokat, vagy épp ad jó ötleteket.

Ezt az érzést - hogy finom legyek - nem adta vissza az indexes úri közönség. A sok ostoba troll, akiknek önálló gondolatai abban merülnek ki, hogy másoknak hogy szóljanak be, nem kíméltek engem sem. Az hogy félig olvasott cikkekhez hozzászólva cikiztek mint kertészt (aki rendszeresen olvas, tudja hogy nem vagyok az), meg hogy becsapom az embereket, az volt az alap. De leginkább aláztak. Legutóbb már simán "hülye fidesznyik bloggernek" neveztek, mikor kimoderáltam egy hozzászólást mindegy is miért. 

Szerintetek volt kedvem írni?

A megoldás persze egyszerű, hátat fordítok az indexnek, ami szerintem nem igazán lehet büszke az olvasóközönségére. Így talán lesz kedvem megint az emberekhez szólni, mert a kerthez szerencsére van! Március 31-én szabadulok a reklámoktól - vagyis a nagy nyilvánosság lehetőségétől, nem értem miért nem megy ez azonnal.

Majdnem tavaszi témával akartam jönni, erre itt Keszin most szakad a hó. A varázsmogyorót még tegnap lencsevégre kaprtam. :)

Tavaly cikksorozatot jelentettem meg az éves trendekről. Ahogy mostanában a kertészbulvárt tanulmányoztam, semmi drámai változás nincs, a korábbi posztokat le lehet porolni, a mondanivaló lényegében ugyanaz. De a cuki hasznos és haszontalan apróságoknak nem lehet ellenállni, legalábbis én nem akartam. Ahogy nézegetjük őket, rájöhetünk, mi az, amit a kert-szezonig még be kell szereznünk, mert nincs, vagy mert cserélni kell. Hajrá tervezgetés, ez már a ráhangolódás része, tehát a nézelődés hasznos! ;)