Nem tudom ki hogy van vele, de többnyire nem esik jól azt csinálni, amit éppen kell. Januárban olyan túl sok kerti munka mondjuk nem vár, de ez a tervezgetés ideje, amikor felvonulunk erős felindulásban egy börge forró teával/forralt borral a kert nemtetsző pontjain és leltárt készítünk. Na most épp ehhez nincs nyilván, de muszáj, újévi fogadalom is volt az ágyásszerkesztés, szóval: kijelöljük a távozni kényszerülőket - egy rögtönzött szertartást nyugodtan le is nyomhatunk a búcsúzóknak, erre márciusban úgysem lesz időnk, amikor majd tövestől tépjük ki az útban lévő ex-talajbérlőt, aztán mérünk, nézünk, álmodozunk.
Közben négyszer-ötször újabb forró bögréért szaladunk, de ha ezt nem csupán fitness célzattal tesszük és borral térünk vissza újfent, elképzelhető, hogy pálmaligetet tervezünk az előkertbe némi fekete fenyő, és holland cseresznye társaságában. Javaslom, ezt ne tegyük! Ha már iszuk, tegyük ezt rendesen, és azonnal settenkedjünk be a szobába - békén hagyva kertünket!
Szóval: szemrevételezés, fekete szalagok feltűzése, zöld szalagok feltűzése - az átültetésre váró növények megjelölése, és helyük kijelölése a kert, előkert más részein, piros szalagok felkötése - ők maradnak, aztán elő a mérőszalaggal!
Kockás, vagy milliméter-papír, vonalzó, körző és némi rajztudás szükséges a továbbiakhoz. Növényismeret itt még nem feltétlenül - majd odagomboljuk a kabáthoz a zsebet! :) Innen folytatjuk holnap! Ja, ez még véletlenül sem sorozat, áááááá, csak úgy folytatjuk, na!
