A fotóim egy-két hetesek, én akkor leltároztam, de senki sincs elkésve! A megállapítások súlya viszont még ma is nyomja a vállam, azóta sem kotkodáltam odakint, magvetésen kívül nemigen futotta sokra. Betegségek, határidős munkák - de ez az élet, épp csak élvezni nincs idő. Ez általában véve rám nem igaz, szerencsére úgy tudtam kialakítani a dolgos munkáskezek munkaidejét, hogy az tolerálja a gyerekek különóráit, a gyerekeket úgy általában, a nem kicsi háztartást, és még ilyen úri huncutságokra is futja, mint a kertészkedés! ;)

Kivéve most...

Az örökzöldnek mondott lonc egyrészt télen abszolút nem működött sövényként, pedig láthatóan  nem kopaszodott fel, mégis belát ide az egész 2-es főút, másrészt a gondosan télire eltett gyepfelületet megcsúnyázta sok helyen. Ugyanis szerencsére a szélviharok az egész gyepfelületre egyenletesen terítették a kis kunkorodó leveleket, meg még a fóti kertszélek fáinak leveleit is (Dunakeszin lakom...), tök ismeretlen száraz falevelek frankóztak itt a télen.

Tanulságok:

1. Télen nem lehet szexelni a kertben. Ó, jaj. :)

2. A gyepet minden tavasszal szuperjavítani kell egészen addig, amíg nem cserélem ki műanyagra.

3. Nem is biztos, hogy jó dolog ez e leltározás...

Utoljára szórtam ki egy egész madárnemzetségnek való eleséget, hamarosan el kell tegyem az etetőt, és arathatom a földre szórt magokból kikelt kölest, zabot, egyebet. Gyertek szotyizni! :)

Az aranyvessző még apró kis rügyekben volt, mikor a varázsmogyoró már pompázott.

Találtam némi mohát, nagyon megörültem neki, mert terveim vannak vele! ;)

És ami mindig lenyűgöz, a hótakaró alatt is volt valami, ami bátran nőtt, nőddögélt - na ezt nem bírtam ki, kihúzkodtam - azóta persze nyilván újranőttek!!! :S

A szerintem utolsó játék sorsolásával pénteken jövök! (Konténerkertészjelöltek figyelem!)