Lehet hogy egy ilyen mécsestartót még csak összerittyentettem volna, de arab terasz hiányában minek ugye. Az ötletet mindenesetre elmentem ide a blogra is, hátha másnak viszont ez hiányzik csak a forró afrikai feelinghez.
Kellékek (a gyertyán kívül):
- magasfalú vázaformájú gyertyatartó
- selymes tapintású textil, amivel körbetekerjük,
- textil- vagy hobbiragasztó,
- bortni, szalag
- fülbevaló akasztó
- könnyű gyöngyök, felakasztható dísz-érmék.
A hétvégén elhatároztam, hogy faágakat gyűjtök. Azokból pedig ajtódíszt készítek. Miután lemostam az ajtót. Szerintetek ebből mi jött össze? Nagyon jó, egyik se!
Marad mások ajtódíszeinek nézegetése egy nagyon klassz külföldi oldalról lopva. További fotók ide kattintva.
Az odavezető út nagyon egyszerű, a főbejárattal szembeni, agyonfotózott széles parkrészen áthaladva a vízesés/gigaszökőkút előtt jobbra kell fordulni. Mivel a főbejárat valamilyen okból nem volt (még?) nyitva, kerültünk egyet egy szép rózsalugason át. Ahogy átsétáltunk rajta, finom rózsaillat kísért minket. Mmmmmm.
Külön belépős, három apró helyszínt rejt a Labirintus-kert. Alapvetően a gyerekek a célközönség, de egy korábbi látogatás alkamával mi, csak felnőttek alig találtunk ki a labirintusból.
1. Mini-labirintus
Kb. 140 cm magas sövény, a járatok egy részén picurka terek izgő-mozgó, zenélő, vicces látványt nyújtó dolgokkal. Az utak egyszerűek, de lehet rosszul kanyarodni, és úgy érezni magad, hogy ellipszis-pályára kerültél...
2. A labirintus
Kb. 180 cm magas szegély, nincs semmiféle kütyü, csak el kell jutni a kilátóteraszig. Nem könnyű... de most sikerült!
3. Játszótér
Sok különleges kütyü, sok árnyékos paddal. Innen jól lehet nézni, ahogy épp mások dolgoznak. Nagyon kellett! :)
Van valami felemelő abban, ha fölötted már csak a végtelen ég van, és nem zúdulhat a nyakadba Margit-néni tetüirtós öntözővize, amit eredetileg a petúniáknak szánt.
Merthogy én szoktam volt nézni is az erkélykorlátról a környék fáit, ahogy a szélben hajladoznak, vagy ahogy teregetnek szemben, én nemcsak használtam a teraszt az ötödiken (ötemeletes ház volt), hanam ugyanúgy bambultam kifelé sokszor, ahogy még régebben a kilencedik emeleti ablakból (kilenc emeletes ház volt :)). Szerettem a várost nézni, mikor arra nézett az ablak, és szerettem a parkos környezetet is. Ha Bécsben élnék valamilyen okból kifolyólag, a képeken látható zöld pöttyök közül bármelyiket bevállalnám, bár lehet hogy irigykednék a kilátó teraszára, ahonnan ezek a fotók készültek, mert ugye ez még magasabban van. :D
A Substral az Substral... Megdöbbentő a fölény.
Lassan rájövök, hogy ez nem is igazi futómuskátli, sztem csak fél-, már a padlót kéne verdesnie. Köszi a feliratokat a cserepeken. :S A képen a teraszkövön mindenesetre a nyári munkatempó eredménye, sok elhullajtott szirom látszik. De ebben a kánikulában inkább locsolgattam naponta kétszer akár, minthogy söprögessek egy követ. Mondanám, hogy mivel egyetlen kiskorú sincs itthon, már rég rend van, de akkor hazudnék. Még lábadozok.. :D
A tápanyagot nem látott és a Substralos kaspó épp egymás mellett van. Durva, nem?
