A darázsirtás anomáliáiról korábban már értekeztem. Maradtak az itt-ott repkedő, evés közben rendkívül idegesítő sárga-fekete lények. Ha láttuk a fészket, levertük és tapostunk. Főként a faház díszléce alá vackolódtak, vagy ha a háztető magasságába, akkor a férjem 4 m-es speckó pecabotjával mértünk a fészekre csapást. És rájöttem hogy a horgászat nevű hobbi mégiscsak jó valamire... :)
Nos, a férjem nem csak a család kinevezett darázsirtója (én a pókfelelős vagyok... :( ), ő jött rá a megoldásra is! Nappal egy-két darázs pusztult csak el/fészek - nyilván a többi lakó a szörpömet kereste, hogy keringhessen körülötte.
De estére hazajárnak! Arról sajnos nincs fotó, ahogy a darazsak alszanak. De én láttam, el kell képzelni, hogy a kis szürke gömbökben a bebújós résekben mind ott lapul egy-egy gonosztevő. Egy 6-7 cm átmérőjű fészekben 7-8 darazsat biztos látott az elövető a képen látható cselekmény végrahajtását megelőzően - bicepszből felfelé nyomás-pusztítás papírtörlővel felszerelkezve. Nesze nektek darazsak, átváltunk alattomos üzemmódra!
