A stílusos bejárat kialakítása nem stílus hiányában maradt el ezidáig, hanem a robogó, és 4 db rendszeresen használt bicikili állja útját a jó ízlésnek. Hiába van ugyanis kialakítva a faházban kafa kis kampósor a bringáknak, naponta nincs kedvem cangát ráncigálni és füvön áttekerni, majd visszasámsonkodni őket a falra. Hirtelen pedig nem tudok négy-öt huszonéves fát ültetni a kertbe, hogy úgy csináljam, ahogy a képen tették, úgyhogy:
3. Idén megoldom a biciklik kultúrált, praktikus tárolását és biztosítom a feltételeit egy jajdejóhogyhazaértem-hangulatot sugárzó bejáratnak!
Ezek a fogadalmak nyilván témát adnak jóóóóó sok jövő évi bejegyzéshez. Ez jó, nem?
Ahogy elnézegetem a statisztikákat, jóleső számokra bukkanok. Több mint 9500 oldalletöltés volt már a kezdetek óta. Nem sok a komment, vagy a kifejtős véleménnyilvánítás, de a számokból az látszik, hogy a dekorációval foglalkozó posztok a legnépszerűbbek, így ezt figyelmebevéve megfogalmaztam a második fogadalmamamat.
Nincs kedvenc kertstílusom. Semmi sem tetszik úgy ahogy van, legyen szó vallásról, nevelési módszerről, bármiről: mindenből a testre szabottban hiszek. Az angol kertek növényzete úgy ánblokk nem tetszik, de a bujaságuk igen. Hogy az ágyások minden pontján vertikális és horizontális tömeg van, és hogy színek, formák kavalkádja elfér egy helyen. A növények sokféleségének igénye miatt nagyobb a sansz a sikerre, ha magról nevelgetem a kicsikéket, a palántakínálat mindig korlátozottabb. Tehát:
A gigaszaloncukorhoz hasonlóan (
