Na nem kell a világ végére menni! És az is lehet, hogy számtalan kiránduláson vagytok már túl a szokatlanul enyhe tél miatt.
Persze, persze, viszket az ember keze a saját kis földje miatt, de szerintem jó elmenni és máshol szagolni bele az illatos tavaszi levegőbe, aztán hazatérni, és hazavinni a hatványozódott energiát és tenni akarást. Látni nagyban azt a csodát, amit a saját kis földszeletünkön talán nem élünk meg teljes mértékben, hiszen kevesek kertjében van sokméter magas fa, mindjárt vagy 20 darab... Ehhez egyébként sokszor elég kimenni a faluból, elmenni egy folyó, vagy patak partjára, kirándulni a hegyekben - ha épp az van közel. Csak mozduljunk ki! És koncentráljunk az aktuális csodákra! Ha lehet, keressünk olyan helyet, ahol mezőnagyságban nyílik a tavasz hínöke.
Mi speciális helyzetben vagyunk a minike miatt, így pl. nem indultunk el Alcsútra hóvirágot nézni, hanem a budapesti állatkertben sétáltunk ma délután. Hóvirág ott is akad...
Más hagymások is bujkálnak, imádnivalóan ébred a természet a város közepén...
Már nem csak zárt rügyeket látni, minden jel szerint tavasz van...
Szóóóóval hova mentek jövő hétvégén? :)
