És végre nem süt a nap 19 fokban (bocs azoktól, akik ezt imádják - amúgy én is: szeptemberben). Nem is a mínusz huszas tartományban vagyunk, így eshetett némi havacska is. A gyerekek reggeli műsorát elraktároztam valamelyik félszürke állomány mögé, fáradtabb napokon tuti megspórolok egy kávét ha eszembe jut ez a lelkendezés az első hóról.

Nade... Nem voltam elég gondos, mert éppen tegnap! futott át az agyamon, hogy azt a pár falevelet a fűről csak össze kéne kapirgálni, leesik rá a hó, és javítgathatom a gyepet egész tavasszal. Lustaság, Időzavar és Nemtörődömség ország királya azonnal csatát nyert bennem, nem tettem. Én most így vegyes érzésekkel nézegetem ezt a látványt, és szóljatok majd tavasszal, hogy nem ér rinyálni a fűben lévő, avarbomlás miatti foltok miatt!!!