Ha van gyerekünk, és még kicsi, viszont a kertészkedés iránti érdeklődése nagy, tennünk kell valamit. Főlag ha van egy kertünk, ami nagy, legalább annyira, hogy egy része csak a csemetéé lehet. Egy része, ami kicsi. És hogy hogy gondolom? Ez a példa egyszerű, de nagyszerű, ennél nem is kell több, bár a kozmetika mindenkinek a saját ízlésére van bízva. És még ez sincs kész, a forrás szerint ez csak mindennek a kezdete. Ásólapátot elő, ha valakinek kedve van!
Nagyon, de nagyon nyári illat és ízkompozíció egy grill-ebéd, vagy vacsi. A jó az, hogy teraszon is simán működik ez a fajta kinti konyha, mi legalábbis csináltuk! Áltathatjuk magunkat azzal, hogy minden egészséges is, ami így készül, de azért nem mindegy, tarja, vagy sovány csirkemell figyel a rácson, és hogy salátával, vagy két szelet kenyérrel fogyasztjuk el, a szószokról nem is beszélve. Ha nem alakunk megtartásán sopánkodunk, akkor is van min, a kidudorodó poci még javában feldolgoz odabent mikor szembesülünk a takarítanivalóval. Mert ez így még csupa ígéret...
de ami utána marad, lássuk be - gáz. A flakonos milliódolláros zsíroldók nálam nem szuperáltak bazijól, így töprenkedtem, kutakodtam, és íme a legjobbnak tűnő tipp.
Használat előtt a rácsokat be kell olajozni! Egyesével olajban tocsogó ujjakkal, vagy olajspray-jel ízlés szerint.
Használat után - nyilván már nem forrón - de még melegen!!! kell szappanos vízzel elmosni a rácsot. Jövő héttől így csinálom. Ti?
Szóval lehet olyan kerti törpét találni, amitől nem forog a gyomrom centrifugaként, bár manapság már legalább nem félek, mint kislánykoromban, max. sugárhánynivalónak találom őket. Mármint a régieket. És nem is mindet, csak úgy a nagy többségét. Az újakat viszont bírom!!!
Oké, nincs még az a gatyarohasztó meleg, de ez kiváló idő a medenceépítésre, hogy mikor viszont rohad már a gatya, kéznél legyen a megoldás! Istenem, bár ez lenne a feladatlistám top-teendője! Marad a nyálcsorgatás... a kedvencem megépítéséhez, egy nem magas, kb. kétezer méteres hegyet is ide kéne cuccolnom völgyestől...
Tavaly már ökörködtem azon, milyen kis piperkőc körtefám van. Hát ennek tényleg úgy kell a probléma mint szomjas tehénnek a teknő víz. Most épp tűzelhal. Gyümölcsfáim konkrétan harmadik éve hogy vannak, ez igazából még nem is fa volt 2010 áprilisában, mikor egymásfenntartási szerződést kötöttünk. Szakértő tehát nemhogy nem vagyok, áááá! Olvastam persze sokat, meg jól tévéztem is a témában, de hogy tudnám konkrétan, mi a teendő, az kizárt dolog! Ezért is örültem, mikor - más magyarázat nincs, csak a kertészösztön - zsigerből letörtem kb. 20 cm-re a fura levél alatt az ágakat - bocs, nem volt nálam olló, és úgy éreztem azon az öt percen múlik az életben maradás, míg kiérek a célszerszámmal - merthogy pontosan ezt kell tenni! Utólag ugyanis azért utánanéztem a dolognak, és itt aztán nincs permet, meg erős ima, vagy szupertrágya, csak a drasztikus nyesés. Valamiért el is kéne égetni. De most tényleg???
