A muskátlikat leszámítva most a cserjékben tudok gyönyörködni, no meg persze az eper apró kis fehér virágjaiban - szegénykékről nem is csináltam képet... A snidling lila kis csomóit is imádom! A sok és még több színes virág lehetőségét (mindenhol kandikálni szokott néhány), csak úgy, mint sejtésem szerint az egész arab teraszt elvitte most magával a kocsink hengerfeje, pontosabban annak javítása. Azért bizakodó vagyok, épp csak most kezdődik a nyár, vagy, várjál, az ősz? Rettenetes hideg van! Akárhogy is, ezek azért szépek! Az utolsó harcos tulipán a szirmait épp ma pottyantotta le, itt valahogy el van késve kicsit minden...

Kertblogban és kézművesblogban is olvastam ajánlást azt illetően, ezt látni kell, azonnali függőséget okoz, és méltatva volt a hely kertészeti jelleggel is. Nos jelentem, a függőség azonnal, az első rész felirata alatt! kialakult, de kert-szempontból nem egy etalon. A történetben, amely egy letűnt korszak (I. világháború előtti, alatti, utáni évek) főnemesi házban tapasztalható valamennyi érdekességét felvonultatja, szerepel például a mai virágkiállítások egyik ősikéje is, és lenyűgöző a fák és a park mérete az igencsak távoli felvételeken. De... még a kiállítás nyertes rózsáját is csak kihirdetik, nem mutatják meg. Mitagadás, nem hiányzik, hogy erős képzavarral éljek: lebilincsel az eseményfolyam.

Hihi, már van LEGO-ból is...

Fotók:
therazzmatazz.co.uk
remodelista.com
mocpages.com
austenprose.com
blu-ray.com
article.wn.com
citivolussus.blogspot.com
asubjectforconsideration.blogspot.com
studiofournyc.com
star-spangledheart.blogspot.com

Kipróbáltam. Nagyon hasznos volt ilyesmin gondolkodni, mondhatom, vállver, vállver. A valamelyik napi egész napos esőzésben kitettem a kütyüt a teraszkőre, hogy majd gyűjtse csak a csapadékot szépen és aggodalmaskodni kezdtem, hogy majd kifolyik felül, és miért is nem iszom több sört (egyáltalán nem iszom, csak dr. Szalai), mert akkor egész nyárra összegyűjtheném a locsolásra valót, vagy még két másik nyárra is.

Ismétlem, egész napos esőzés. Másnap bízva abban, hogy a hordót meg sem tudom majd mozdítani, rákészültem a hórukkolásra. Aha. Meg még egy aha, mert nagyjából egy és még egy fél deci ha összegyűlt benne, de lehet hogy csak belepisilt valaki a szomszédból...

Szedtevetteteremtette, na mindegy, majd jó lesz a közeli muskátlinak - gondoltam én. Hordó odakerült locsolóállásba, ám hirtelen megszakítottam a folyamatot, a hordó meg várt engem a tűző napon hogy bizonyítsa, milyen hasznos kis jószág ő. Megint aha. A 44 fok+páramentes környezet hatására az egész gondosan összegyűjtött eszencia szépen elillant, elpárolgott.

Bukta. Nulla lekvárral.

Kislánykorom egyik kedvenc meséje az Oz volt. Nem a pipacsok miatt persze, de az a rész is elbűvölt, mikor a Nyugati Boszi a pipacsmezővel kábított. Gyerekként én is lelkesen téptem le a vidám piros virágokat mezei csokorba kötve a ráckevei töltésen, ma már tanítom az enyémeket, hogy ne tegyék, felesleges. Alig virágzik, már el is tűnik a mezőről, mire megszokjuk. De szeretem!

Hát lehet mondani, hogy egyesek már jó dolgukban nem tudják mit csináljanak, de lehet azt is mondani, hogy a kert egyetlen szegletét sem szeretnék lehangolónak látni. Mindenki döntse el kedvére, mit is kezd a kukájával! :)

Fotók:
heimwerkerlexikon.selbermachen.de
discounto.de
preisroboter.de
viraltoob.com
betterlawns.com
gadgetmiss.com
bicklanecreations.com