Nagy megkönnyebbülés, ha kész az alap. Semmi csicsa még, semmi a keleti kényelemből, de a váz, a kiinduló pont készen van. Mondjuk rém kevés időm van a továbbiakra, mégis elégedett vagyok.

A lepedő-alsószoknya maradt természetesen, ahogy írtam, kell egy réteg a kezeletlen fa miatt. A matracok a fix huzatban maradnak örökre, ez a huzat pedig mosható, és bár kicsit sem arab, viszont nem is kicsi, és nem is savanyú.

A dekor-doboz valódi kincseket rejtett...

És a gyerekszobákban is érdemes körülnézni, alakulhat egy Fatima keze is, Vállver, vállver, sablon nélkül, elsőre. :)

Alakulunk mint púpos gyerek a prés alatt. Este teszteltünk is, a gyerekek is várják a bulit. Jövök még mindazzal, amit sikerül megvarrni, ez a szépítős, alakítgatós rész már nagyon is kedvemre való.

A méretre vágott szivacsnak megvan az az előnye, hogy nem kell már méretre vágni. Mondjuk az, aki pontosan számol, élvezi is ezt a kényelmet, aki meg minden második tanórán vetőkártyából jósolt az utolsó padban (hősnőnk), az meg nem. 

Nem tudom hogy lehetek ennnnnyire mongúz ha a számokról van szó; hajlok arra, hogy B. Melindát hibáztassam ezért. Ő a saját arcát szerintem nem vállalja, de Grósz Károlyét mindenképp, ugyanis egy kék műanyag, elöl átlátszó tokban G.K. arcképét viselte nap mint nap a nyakában egy zsinegen. Na most ő a matektanárom volt, és egyben fentiek miatt stílusikon, hát hogy tanuljak meg így számolni???? Lehet hogy ő a hibás. Fantasztikus elméletem ott dől dugába, hogy nem magántanuló voltam, és az osztály további 33 tanulója mind tudja, hogy merre van az előre.

Akkor mondjuk tehessenek róla a szüleim. A genetika, a neveltetés, a számellenes közeg, amiben felnőttem. Aprócska hiba, hogy a tesóm pénzügyes, megint bukta. Ha lesz időm, tovább keresem majd a felelősöket, mert én biztos nem tehetek róla, így negyven évesen illik is másra mutogatni, sejhaj.

Szóval elbactam a számolást, így faragnom kellett. Meg lehet úgyis közelíteni, hogy kiderült, ehhez is értek picit, bár a mi családunkban nem én vagyok a főszaki. Én a cégben is a kreatív igazgató vagyok = semmiféle pontosságot és rendszerességet ignylő feladatot ne tessék rámbízni, jóllehet meghorgolok előbb-utóbb lyukas lufikból egy panda formájú hűtőszekrényt jégköpővel tizenhúsz perc alatt.

Oké - visszakanyarodva: a megmosott és előkészített, apróra vágott szivacsot....meleg van.... szóval fix huzatba varrjuk. Hogy ennyi anyag honnan van itthon? 4 éve költöztünk. A régi lakás függönyeiből dolgoztam. :)

A záróöltések előtt kétoldalú fátyollal biztos ami biztos összeragasztottam az örökhuzatot.

És hoppácska! Most jön a szépülés. A felesleges/levágott szivacsdarabok természetesen új értelmet nyertek, de azt még nem tudom mutatni, húzok huzatot varrni. Szép az élet, kék az ég! :)

A fa szőrtelenítésére (tyű de figyeltem itt, hogy erősen lenyomjam a space-t...) a következő módszerem van: több rétegű takarás, melyből az egyik szezon végeztével eldobható. Volt egy kifejezetten lyukas, foltos lepedőm, ami akkora nagy volt, hogy éreztem, emiatt meg kell őriznem, és ebből készítettem az alsó, szálkasemlegesítő réteget. Erre még jön egy s más, ez tényleg mehet majd a kukába úgy, ahogy van. 

Tényleg lukas

Tényleg foltos

Tényleg varrtam :)

Az undi fekete bogik szeretik...

És voltam a Jysk-ben. Jippí, szereztem jópár kincset, alig várom a beüzemelést!!!!!

Az esti órákban pedig előkészítettem a holnapi kézműves szakkört :D

Holnap meghajtom a varrógépet, estére látványos dolgokat ígérek! ;)

A tegnap késő esti takarítós posztot voltaképp azzal kellett volna kezdeni, hogy a hogyhogynem teraszra somfordált lomoktól meg kell szabadulni. Ez baromi rossz szokás, és lám, nálunk is felütötte a fejét. Egy terasz télen is nézzen ki terasznak, nehogy hirtelen hat hajléktalan keveredjen össze, és higgye azt, hogy ez itt a melegedő. Én első körben ennek azért nem szenteltem egy hangot se, mert itt Keszin jó dolgunk van, nincs külön lomtalanítás, hanem ha kitesszük a kuka mellé a füles fotelt (nagymamát előtte szigorúan kivenni!), a mosógép dobját, vagy a kertünkben teljesen illegálisan tartózkodó madárijesztőket, akkor elviszik. A takarítást tehát úgy kezdtem voltaképp, hogy a trambulint (gyakorlatilag életveszélyes állapotban volt), a madárijesztőt és mindenféle hulladékot a kukába, illetve amellé elhelyeztem.

Máshol nem ilyen könnyű a lomtalanítás ügye, de vannak gyűjtők, ahova SOS el lehet helyezni mindenféle lomokat. Hogy hol? ITT nézzetek utána!

Szóval lom nuku, kosz csak nyomokban (kicsike azért kell... :) ), ideje összeírni, a nyilvánvaló szivacson kívül mire lesz szükség. Személyes beszerzéssel kell számolnom - bár egyes webáruházak elképesztő sebességgel szállítanak ki pl. vizipipát :D

A vizipipa. Nem bolondultunk meg. Nem gondoljuk, hogy csak mert arab stílusú teraszunk lesz, fancy, ha vizipipázunk is. Korábbi szenvedély ez, és nem az enyém. Az eddig használt kis vizipipa kiváló díszlet lesz, de egy régi vágy teljesült, mikor megérkezett a gigapipa - amúgy nem óccsó', és összképileg nem is elengedhetetlen. Vizipia pipa. :)

Kellenek szőnyegek. Nem, olyan igazi, olyan kopottas, olyan nagy és onnan való bíborszínű az nem lesz. Nem is szeretem, nem is mosható mosógépben, nem is olcsó - tehát kisméretű, nyers, natúr színűek kellenek a meglévő néhány darabhoz. IKEA, JYSK - egy darab párszáz forint. Félig-meddig pipa.

Kellenek mécsesek, gyertyák, lámpások, szolárgömbök. Úticél IKEA, JYSK, BAUHAUS, és keresni kell a majdnemolyat. A Marrakesh marha jó, de anyagilag nem fér bele. Pedig aztán... oh. És jaj. Mivel a mécsestartók egy részét én csinálom majd Pettikémmel, kell majd taft, organza-maradék (van), bortni, fülbevaló akasztók, és felakasztható érmék, gyöngyök (van), és üvegek. Félig pipa.

Na igen a gondos tervezésnek hála épp van egy bébiételeket fogyasztó kisded, így van néhány alkalmas üvegünk. :)

Kell némi anyag. Van egy fél pár IKEA függöny, mert a hálóba anno másfél pár kellett a szoba szélessége miatt. Ez egyik anyagnak éppen jó, valami hozzáillő kell, hogy meg tudjam varrni a huzatot. Félig pipa, összefoglaló kép következik.

Kellenek párnák. Van pár régi rettentő ronda, azokra kell huzat. Sztem IKEÁS bújtatós megoldás lesz, nincs idő cipzárazgatni...

Körül kell nézni a nagy itthoni dekor-dobozban. TUTI találok valamit. Amit sajnos nem fogok, de jó lenne: óriási réztálca, füstölő-tartó,  Fatima kezéről bármi, mozaikos cucc.

Körül kell nézni az anyagok között. Régi lakástextilek alkalmasak lehetnek álfüggönynek, és szerintem előkeresem a férjem régi arab sejk jelmezét. Én varrtam, ha vállfára lehetne akasztani, nem nézne ki rosszul.

Megannyi gondolat kavarog/kavargott a fejemben, de a lista aljára ez került csak: + réz, mozaik, Fatima, füstölő, színes üveg, fém, homok.

Na ebből mi lesz?! ;)

Takarítani nem oan' jó, mint különböző kelméket hevenyészve elhelyezni, lámpásokat, mécseseket valahovaálmodni, de nem kerülhető el. És hát eléggé lentről indultunk, a téli szutyok még barátságtalanul dekkolt a raklapok mögött-alatt-között.

Puceválás közben igazi tömeggyilkos lettem, mert...

Ez csak egy a sok közül. Before kép. After nincs. Csak shave, mármint a flóraszeptes víz habja. :)

De nyilván nem elég toszogatni a rudat, keményebben kell dolgozni...

Fertőtlenítés után pedig - elkerülendő, hogy az Arachnofóbia c. film 126-ik részét épp nálunk forgassák - bevetettem némi vegyi fegyvert is...

Ide sikerült eljutni. Mivel ezek a fránya meghívottak most se ejtőernyővel jönnek, kénytelen voltam a bejárat környékét is rendbe tenni, asszem' ott fognak behatolni. A terasz másik fele viszont holnapra marad - hiába, ami jó, azt meg kell ismételni! :P

Szórakoztunk némi hangulatifokozással is így a carkupac közepén, elvégre itt az ideje, nem?!

És eszem ágában sincs szupervumennek tűnni, még véletlenül se főztem ma semmit! Ígértem, hogy megmutatom, mitől nem szúrja majd a raklap a lábunk. Jön az is, de előbb majd a beszerzés-rovat második része - holnap. Jó éjt!