Nincs kedvenc kertstílusom. Semmi sem tetszik úgy ahogy van, legyen szó vallásról, nevelési módszerről, bármiről: mindenből a testre szabottban hiszek. Az angol kertek növényzete úgy ánblokk nem tetszik, de a bujaságuk igen. Hogy az ágyások minden pontján vertikális és horizontális tömeg van, és hogy színek, formák kavalkádja elfér egy helyen. A növények sokféleségének igénye miatt nagyobb a sansz a sikerre, ha magról nevelgetem a kicsikéket, a palántakínálat mindig korlátozottabb. Tehát:
1. Tavasszal csinálok egy minioázist itt a kertben, magról nevelt növényekből!
Idén tavasszal nem jött össze, mindenre volt időm, energiám, csak a saját kertemre nem. Pedig minden feltétel adott volt, csak én magam nem. Komplex, nagy feladat ez, ami a kockás papíron kezdődik, és a nyugágyban ülve, nézelődve fejeződik be. Húúúú, még nyugágyat is kell vennem....
