És íme az én személyes kedvencem - de előbb persze bagóért megvenném a mögötte lévő kilátást.

Források: amazon.com, ebay.com

Tegnap délután kisütött a Nap. Fura, hogy ennek hírértéke van júliusban, nem? Ez olyan, mintha a cukiban rettentően csodálkoznánk azon, hogy tök hideg a fagyi. Na de mit lehet tenni? A forintárfolyam lassan stabilabb, mint az időjárás. A növények épphogy kiheverték a hőséget, Vihar Apó több napon át erőszakolta meg a kertemet. Csak semmi vizualitás! Ez nem 18+-os blog... 

A Bonanza annak idején feltehetőleg nem a kertekről énekelt..

Nehéz megmondani, én melyik típusba is tartozom. Abba, aki mindent maga akar megteremteni maga körül, és van kb. 120 aktív éve arra, hogy ősfás, mikroklímás kertje legyen, melynek minden apró kis szegletét maga igazította ki a képzeletbeli szögmérőjével, vagy abba, aki készen kap egy rakás korhadást, lomot, szemetet, ami alól élvezettel kapirgálja ki a régóta növekedő, fejlődő, érett kertet.

Átmenet persze van, naná, azt úgy kb. 25 éves korom óta tudom, hogy nem csak fehér és fekete van, hanem szürke is. Képzelhetitek, előtte milyen könnyű volt velem... :) 35 felett egyre gyakrabban érezni úgy, hogy csak szürke van, de rengeteg akár fehérbe, feketébe hajló árnyalattal - de ez nem igazán e blogba illő, no persze rendkívül emelkedett gondolat.

Ha a hitelfeltételek nem az új építésű ingatlanokat tették volna csak elérhetővé, én inkább régi ház-, régi kert-párti lennék. Férj nem. Tehát valószínűleg lenne egy régi házunk, egy régi, ám rendkívül ideges férjjel. Elkanyarodtunk megint...

Bárcsak már eleve kertészként születtem volna meg, akkor már 38. éve huzogatnám a gyomokat itt is, ott is, és igazán autentikus esszét tudnék ide rittyenteni a mindkét oldali miértekről! Na de nem így volt. Téged melyik képek inspirálnak jobban?

Nem vagyok jóban a fentiekkel. Vacak idő volt egész hétvégén. Tehát nemcsak a buli szorult a falak közé, a hétvégének nem volt olyan pillanata, hogy megműstylingoljam a kertünket indiánosra. A mai bejegyzés tehát csak rendkívül erős képzelőerő mellett illeszthető kertészblogba illőnek, amúgy simán barkácsszakkör, és okoskodás. De megígértem...

Képzeljük el, hogy a vendégváró asztal mögött zöld növények kapaszkodnak a kerítésre, az amúgy SK, bár manapság inkább DIY jelmez nem egy falnak támasztott parkettaszegélyen himbálózik, hanem a császárfa egy ágán, a szintén DIY zászló a kerti játszóvárra van tűzve, ami némi molinó vászon-lepeltől átlényegül indián sátorrá, és a zászlódísz (DIY) sem a két csillár, hanem két kerítésrúd közé van kifeszítve. Merthogy valami ilyesmit szerettem volna. A gyerekek jót buliztak odabent, csak bunyózni merészkedtek ki a végén, amikor már nem esett, szimplán minden csak vizes volt. Csak a KreatívKertész szíve sajgott picit, hogy bebukta ezt a kerti dekor-témát.

Ígértem híreket hangya-ügyben. Tűzszünet kezdődött vízözön idején.

A kiszórt porra a hangyák kb. így reagáltak.

SEMMI nem változott, jöttek-mentek ezerrel. KreatívKertész jól bedühödött, s átmenetileg a természet ellen fordult. Ahol már tényleg jajdeundi hangyatobzódás volt (rések, üregek) oda bizony bespriccentettem egy kis Biokillt. Pár perc után a terep letisztult. Felhajtogattam az eperleveleket, halk neszezés, és...

Tombolni kezdett a vihar. Épphogy beértem a házba, pedig nem nagy a távolság, és már dörgött, szakadt, villámlott. Fogalmam sincs hányan vesztek oda a Biokilltől, sajnos azt gondolom, a vihar meg sem kottyant a maradéknak. Azért remélem már nem vigyorogva rágcsálják a fűgyökereimet!

Részletes állapotfelmérés időjárási okokból tehát elhalasztva.

Források: www.varbak.com, organikuskert.hu